Mielőtt mostani postomhoz hozzákezdenék, azonnal szeretném leszögezni, hogy betegségek, sérülések az akvarisztikában, nem csak rossz tartás és nem megfelelő gondozás esetén fordulhatnak elő, de akár a legjobb körülmények között is kialakulhatnak.
Sajnálatos módon, akváriumi betegségek és sérülések hallatán nagyon sokunkban azonnal az elhullás berögzült gondolata támad fel. Ez talán annak köszönhető, mivel olyan kisállatokról beszélünk, amikről a társadalom jelentős része úgy gondolkozik, hogy nem is éri meg foglalkozni azzal, hogy kigyógyítsuk kedvencünket egy adott betegségből, mivel a költsége akár több is lehet mintha új halakat vásárolnánk. Ha csak pénzügyi oldalról tekintjük, akkor ez az állítás alapvetően meg is állja a helyét olyan fajoknál, amikhez minden kereskedésben több százas nagyságrendben potom összegekért juthatunk hozzá. Viszont ugyanerről az oldalról tekintve egy Frontosa fajt, ami akár több évig is élhet, mint egyes kutya vagy macska fajok és a kifejlett állatok értéke meghaladhatja bármely házi kedvenc értékét, így már anyagi oldalról is érdemes felkészülni az esetleges problémák orvoslására.
A mostani postomban csak olyan problémákkal foglalkoznok amivel én is találkoztam és talán ezáltal segítséget adhatok másoknak ezen problémák megoldására.
Sérülés
A költözések során elkerülhetetlen volt az akváriumi berendezések (kövek, szűrők) átrendezése. Halaink az évek folyamán megszokják környezetüket és ha megváltoznak a terepviszonyok akkor nem biztos, hogy azonnal tudnak ehhez alkalmazkodni. Habár nagy méretű, lekerekített köveket és búvóhelyeket használok akváriumaimban, még így is előfordul, hogy az ijedékeny frontik nekiütköznek a tereptárgyaknak vagy közvetlenül az üvegnek. Általánosságban ezek az ütközések nem okoznak fizikai sérülést halainkon, de többször előfordult már hogy hiányos pikkelyű vagy akár lyukas fejbőrű halacskával találkoztam.



Tapasztalataim alapján, ha a víz paraméterei megfelelőek: kristálytiszta-, szennyeződésmentes víz és a paraziták- és fertőzések nélküli körülmények adottak, akkor ezek a sérülések pár nap alatt regenerálódnak, további nyomok nélkül. Mivel ilyen esetekben, nyílt sebekről beszélünk, fennáll a fertőzés veszélye, így abban az esetben, ha ilyet tapasztalnánk ajánlatos a seb helyi kezelése. A horgászatban használt sebfertőtlenítő szerek (pl: Betadine), tökéletes orvosságot jelenthetnek a problémára.
Betegség
Egy számomra még pontosan nem azonosítható problémával is szembesültem az átmeneti szálláson elhelyezett időszak alatt. Egyik Burundim színezete szokatlan módon elsötétült és pikkelye is enyhén felborzolódott, miközben párszor a talajhoz dörgölőzött.
A tünetek alapján első ránézésre valamilyen fajta fátyolbetegségre vagy halpenészre gondoltam, így azonnal elkülönítettem a halat, a többi hal egészségének megőrzése érdekében. Ez a betegség nem jellemző a Frontosákra, így számtalan fórumot böngészve sem jutottam végső pontos diagnózisra. Sajnos -tudomásom alapján- Debrecenben az állatorvosok nem rendelkeznek halak számára megfelelő gyógyszerekkel, így saját tapasztalatból kellett megoldani a problémát. Kellő utánajárással akadtam Orosi Viktor tökéletes írására, ahol felsorolásra kerül az összes akvarisztikában alkalmazható gyógyszer, kemoterapeutikum, megemlítve azt is, hogy melyik milyen betegségre alkalmazható és hogy szerezhető be.
A kezelést só és metilénkék oldat kombinációjával végeztem, 5 napon keresztül volt a halacskám elkülönítve egy 100 literes akváriumban és örömmel számolhatok be róla, hogy Burundim teljes mértékben felépült és régi fényében ragyog. A betegség leírásához még hozzátartozik, hogy a halnak folyamatosan volt étvágya, viszont az említett betegségekre ez egyáltalán nem jellemző. Ha valaki tapasztalt már hasonló jellegű tüneteket és sikerült azonosítania ezt a betegséget, kérem ossza meg a Frontosa blog olvasóival.



Továbbá nagy kíváncsisággal várok tapasztalatokat, hogy ki milyen betegségekkel találkozott már Frontosák esetén és hogy milyen gyógymódot alkalmazott.