A birodalom felfrissítése érdekében, 10 centiméter feletti Burundi halacskákat keresek az ország bármely pontjáról. Bármilyen ajánlatot szívesen veszek az elérhetőségeimen.
Category Archives: Blog
A Cyphotilapia fajok halbiológiája
A Hidrobiológus MSc képzéshez kapcsolódó diplomadolgozatom témaválasztása is erősen kötődik a Frontosa Blog tematikájához. Nagy Sándor Alex -tanszékvezető egyetemi docens- és Sztrik Attila -tanszéki mérnök- Urak támogatásával, több hónapnyi kitartó munka után, 2015 nyár elejére elkészült a diplomadolgozatom: A Cyphotilapia fajok halbiológiája címmel.
A diplomadolgozatban a saját Cyphotilapia gibberosa példányaim kerülnek morfológiai összehasonlításra, az eredeti fajleírásban szereplő adatokkal.
A Cyphotilapia gibberosa eredeti fajleírása az American Society of Ichthyologists and Herpetologists (ASIH) által publikált Copeia, Vol. 2003, No. 4 (2003) kötetből származik, ahol a 824-832 oldalakon foglalkoznak az alábbi témakörrel: New Species of Cyphotilapia (Perciformes: Cichlidae) from Lake Tanganyika, Africa. A cikk két szerzője, TAKAHASHI és NAKAYA japán kutatók, akik számos afrikai sügér fajjal foglalkoztak munkásságuk folyamán, ezen cikkükben publikálják a második fajt a Cyphotilapia nemen belül.
A diplomadolgozatom teljes egészében elérhető az alábbi linken:
Minden jog fenntartva.
Hidrobiológus MSc képzés teljesítve
2013 júliusában adtam hírt arról, hogy tanulmányaimat elkezdem a Debreceni Egyetem Hidrobiológus mesterképzésén. A napi munkavégzés és a nappali képzés mellett, sajnálatos módon a post-ok száma megfogyatkozott a Frontosa Blog-on, de örömmel számolhatok be róla, hogy a 2 éves képzést, jeles érdemjeggyel zárva teljesítettem, sok-sok hasznos tapasztalatot szerezve mind a halakkal, mind a hozzájuk kapcsolódó élettérrel kapcsolatban. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva 2016-ban újult erővel dolgozok majd a blog-on és A birodalom felfrissítésén is.
Addig is álljon itt a Hidrobiológia Tanszék honlapjának címe, ha valaki a természet tudományok után érdeklődve, kedvet kapna a Hidrobiológus képzéshez:
A birodalom és a Halak menüpontok frissítve
Az elmúlt hetekben jelentős átalakításokon esett át a Burundis halállományom, ennek köszönhetően frissült két menüpont is az oldalon: A birodalom, Halak.
Budapestről 20 darab 8-12 centiméteres Burundi érkezett a Frontosa Blog birodalomba, részben nőstényekkel kiegészítve a 700 literes akváriumban lakó jelenleg 5 éves hal csapatot, részben pedig egy új csapatot kialakítva egy 300 literes új Burundis akváriumban. A frissített menüpontokban megtalálhatók az új akvárium technikai adatai, de addig is álljon itt két kép az új halakról.
Tenyésztés rovat bővülése
A mai napon két cikkel is bővült a Tenyésztés rovat, a mai posztok bekerültek az Ivari különbségek és a WC, F1 és F2 jelölések almenükbe. Természetesen továbbra is elérhetők a Frontosa Blog által használt szaporítási technikák.
WC, F1 és F2 jelölések
Haltenyésztők körében széles körben elterjedt a poszt címében is szereplő WC, F1 és F2 jelölések használata, mégis számtalan írás és hozzászólás terjed a köztudatban, ahol hibásan hivatkoznak a halak származásának megjelölésére.
Habár ezek a jelölések sok akvarista számára megtévesztők lehetnek, megpróbálom ezeknek a jelöléseknek a helyes használatát ebben a kis írásomban tisztázni.
A WC jelölés az angol “Wild Caught” szavakból ered, jelzi hogy az WC jelöléssel illetett hal, a természetes élőhelyéről származik. Természetesen ebben az esetben használhatjuk a tükörfordításból adódó, vadon fogott magyar kifejezést is ugyanerre a példányra. Vadon fogott halak beszerzése szigorúan csak importőr által történhet Magyarországon, az importőr pedig köteles igazolni a halak eredetét. Eredetigazolás hiányában szinte lehetetlen bizonyítani, hogy az adott példány valóban az eredeti lakóhelyéről származik. Az ilyen módon beszerzett halakkal kapcsolatban erősen megosztó a társadalmi megítélés, elvégre ezáltal a természetes populáció csökken, sok faj a kihalás szélére sodródhat.
Az F betű jelentése, a “Filial” kifejezésből származik, azaz a gyermeki viszonyt tükrözi a megjelölésben. Habár néhány terminológiában használt az F0 megjelölés is, általánosan csak F1 és F2 jelöléseket különböztetünk meg. A szakszókincs alapján a vadon fogott példányokat illethetjük az F0 jelöléssel is.
Az F1, mint “first filial” jelöli a WC (vadon fogott) halak utódjainak első generációját. Ez a generáció már egy tenyésztő által szaporított állomány, mely alkalmazkodott az akváriumi viszonyokhoz. Ezeknél a halaknál már nem kell számolni a megváltozott körülményekhez alkalmazkodással járó esetleges problémákkal, tartásuk így jelentősen egyszerűsödik. Talán ez a generáció a legkeresettebb az akvaristák körében.
F2, “second filial” az F1-es szülők gyermekei. Fontos megjegyezni, hogy egy WC és egy F2 jelölésű hal kereszteződéséből származó utódot nem illethetünk az F1 jelöléssel. Ebben az esetben az utód megjelölésénél a WC X F2 jelölést kell alkalmaznunk.
Találkozhatunk még az F3 jelöléssel is, viszont F2-től felfelé már nem teszünk különbséget abban, hogy hanyadik leszármazott generációja a vadon fogott példánynak az említett utód. Ezeket az utódokat az akvaristák gyakran csak akváriumban nevelt halakként említik.
Cyphotilapia fajok ivari különbségei
A Cyphotilapia fajok (frontosa és gibberosa) ivari megkülönböztetése az ivarérettséghez közelítve, már nem jelent különösebb problémát, a hím fején kialakuló búbnak köszönhetően. Viszont számtalan esetben előfordulhat, hogy szükségünk van a hal nemének 100 %-os megállapítására, anélkül hogy éveket kellene várnunk az ivarérettség eléréséig. Ehhez csakis a farok alatti úszó előtt közvetlenül található ivarszerv vizsgálatára van szükségünk. Az eljárás segítségével pár hónapos korban már megállapítható, hogy az adott példány nőstény [halak esetén: ikrás] vagy hím [tejes].
A módszer pedig sokkal egyszerűbb, mint ahogy elsőre tűnhet, ha az alábbi feltételeket figyelembe vesszük:
– Fizikailag kézbe kell vennünk a halakat – kifejlett korban a hátúszó komoly sérüléseket is okozhat
– Nedves, de tiszta kézzel fogjuk meg a halat – száraz kézzel felsérthetjük a nyálkaréteget, ami védi a halat a baktériumoktól
– Törekedni kell arra, hogy a hal minél kevesebb időt töltsön a levegőn – próbáljuk meg a vizsgálatot víz alatt végezni
Ha ezeket az apró szabályokat betartjuk, akkor semmilyen problémát nem okozhatunk a halunk számára, viszont megteremthetjük számukra az ideális tejes/ikrás arányt akváriumunkban.
A nem megállapítására pedig álljon itt két kép, ami egyértelműen azonosítja két Cyphotilapia frontosa spec. “North” Burundi nemét.
Az első kép egy ikrás (nőstény) példányt mutat, ahol az ivarszerv egyértelműen kör alakú:
Míg a második képen egy tejes (hím) látható, melynél az ivarszerv háromszög alakú és csúcsban végződik:
Képek a nagykárolyi Burundis akváriumról
2012 decemberében számoltam be arról, hogy egy csapat Burundi halacska költözött Romániába. A szépen fejlődő halak lassan két évesek lesznek, Szilárdnak köszönhetően most képeket is láthatunk róluk újra a Frontosa Blogon.
Köszi szépen! 🙂
Frontosa torta
A Frontosákhoz szorosan nem kötödő posttal szeretném indítani a 2014-es évet, egy számomra nagyon fontos eseményre készült meglepetés tortának a fotóját mutatnám meg Nektek.
A tortát Makkos Zita ötlete alapján Kucsik-Horváth Rita készítette, ezúton szeretném megköszönni mindkettőjüknek a kreativitást és a nagyon szép kivitelezést, igazi meglepetés volt 🙂
A torta felszeletése nagy kihívást okozott, egyszerűen nem volt szívem megvágni a kis frontit 🙂
BÚÉK Frontosa Blog 2014!
Ezúton kívánok a Frontosa Blog olvasóinak békés, sikerekben és frontikban gazdag új évet!